Lengyel ünnep az Országházban
Immár 16 éve, hogy Lengyelországban és Magyarországon minden évben március 23-án megünneplik a Lengyel-Magyar Barátság Napját, s erről anno mindkét ország parlamentje határozatot fogadott el. Idén ebből az alkalomból március 22-én délután egy ünnepségre hívták meg az Országgyűlés Vadász termébe a magyarországi lengyel szervezetek képviselőit, hogy együtt erősítsék meg ennek a napnak a jelentőségét. Az eseményen Kaposvár MJV Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatát Cserti Istvánné elnök és Szentes László elnök-helyettes képviselte.
A rendezvényt Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki egyben a parlament Magyar-Lengyel Baráti Csoport elnöke is. Beszédében megemlékezett a barátság nap történetéről. Elmondta, hogy az idei ünnep már a 16. lenne a sorban, de a COVID miatt sajnos a 15. elmaradt. Hangsúlyozta, hogy egy ezeréves barátság története, akárcsak az emberi barátságok története, mindig változó intenzitású, és akár konfliktusokkal terhelt is lehet. A valódi barátság pedig az, amikor az ilyen nehéz helyzetekben is elismerjük egymást, és ezer év alatt a két nép között nem volt semmi olyan, ami tartósan gátolta volna ennek a kapcsolatnak a kiteljesedését. Az igazi barátok ugyanis képesek egymást meghallgatni, megérteni, és akár azt is elfogadni, hogy egy dologban nem látják azonosan a világot.
Ezt követően a Szejm Lengyel-Magyar Baráti Tagozat alelnöke, Barbara Bartus képviselő köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy a több évszázadon át töretlenül fennálló lengyel-magyar baráti viszony globális szinten is kiemelkedő jelenség, ami mindkét nép lelkében mélyen gyökerezik. Elmesélte, hogy ezen az ünnepnapon Lengyelországban nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a helyi közösségeket is bevonják az ünnepségekbe. Ez mindenkit meggyőzhet arról, hogy természetes barátság köti össze a két népet. Napjainkban pedig nem csak a barátság köti össze a két népet, hanem a közös EU és NATO tagság, valamint a visegrádi együttműködés is. Véleménye szerint egy jó kapcsolatban mindig őszintének kell lenni.
“Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélküli, bestiális támadása óta az országaink közötti kapcsolatok azzal a kihívással néznek szembe, hogy teret találjanak a konstruktív együttműködés és párbeszéd számára. A mai találkozó is ezt szolgálja. Szolidaritásunk és együttműködésünk most különösen fontos és szükséges. Egységre, egy koalíció kiépítésére van szükség közös biztonságunk érdekében. Ezért reménykedve várjuk a Magyar Országgyűlés márciusra tervezett döntését a NATO finanszírozása, valamint Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikálása ügyében.. Reméljük, hogy a vilniusi csúcstalálkozón Finnországot és Svédországot a NATO teljes jogú tagjaként üdvözölhetjük.. “A magyar nemzethez is közel álló Lech Kaczyński elnök úr már 2008-ban Tbilisziben azt mondta: Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, és utána talán eljön az ideje az én hazámnak, Lengyelországnak is.” Ez a figyelmeztetés a teljes térségre, így Magyarországra is vonatkozik. Ha ma nem hozunk meg határozott, sokszor nehéz döntéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának, hogy sikeresen megvédjék magukat az Orosz agresszióval szemben, akkor számolnunk kell azzal, hogy néhány év múlva a felsorolt országok kerülnek majd a frontvonalra. Ezt jól ismerjük már a közös történelmünkből.
Tisztelt Vendégek! A hagyományos és erős barátság, amely évszázadok alatt összekötötte nemzeteinket, a történelmi zűrzavaroktól függetlenül folytatódni fog. Efelől semmi kétségünk sincs. A különbségek ellenére keresnünk kell azokat a területeket, ahol együttműködni tudunk. Nekünk, parlamenti képviselőknek, a magyar-lengyel parlamenti képviselői tagozatok tagjainak kiemelt szerepünk van ebben az ügyben.” – zárta beszédét a lengyel képviselő.
Ezt követően Sebastian Kęciek, a Lengyel Köztársaság nagykövete először magyarul, majd lengyelül köszöntötte a megjelenteket, és megköszönte a meghívást. Hangsúlyozta, hogy ez egy különleges nap mindkét nép számára. Véleménye szerint, nem csak a múlt és a történelem, hanem a jelen és a jövő is összeköt bennünket. Az pedig, hogy milyen jövőt építünk, az rajtunk múlik. Amikor Ukrajna élet-halál harcát vívja az orosz agresszióval szemben, akkor különös jelentőséget kapnak a népek baráti kapcsolatai. Ennek építése mindenkinek feladata, nemcsak a politikusoknak, nemcsak a diplomatáknak, hanem mindenkinek, aki ezen az ünnepségen megjelent. Végül azzal zárta, hogy mindig rendelkezésére áll azoknak, akik hidat akarnak építeni a két nép kapcsolatában.
Végül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében példaként említette, hogy az 1849-es világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Haynau Mieczyslaw Woroniecki herceget azért küldte bitófára, „mert szimbolikusan a magyar–lengyel barátságot is ki akarta végeztetni”.
„Ám, ahogy Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadokban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Egyúttal rögzítette: „kudarcba fognak fulladni azok a támadások is, amelyek a minap a „nagy és szent pápát, II. János Pált” érték.
Emlékeztetett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) állásfoglalásában a leghatározottabban visszautasította II. János Pál lejáratását célzó kampányt, hiszen – mint fogalmazott – azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik.
Semjén Zsolt ezen a ponton Konrad Sutarskit, a több évtizede Magyarországon élő lengyel írót, szerkesztőt, a Lengyel Múzeum igazgatóját idézte, aki 2015-ben azt írta: „a kereszténység elleni támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista, pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi, amely azért, hogy Európa gazdaságát az uralma alá hajtsa, igyekszik erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális-szellemi életet sekélyesíteni, gyűlöletet előidézni”.
A köszöntő beszédek után Szilasi Alex zongoraművész és Szabóky Tünde énekes közös, Liszt és Chopin művekből összeállított, magas színvonalú zenei programja következett, melynek külön érdekessége volt, hogy Szilasi Alex minden megszólaltatott mű előtt ismertette azok megszületésének körülményeit. Ennek köszönhetően, az is más füllel hallgatta az előadást, aki egyébként jól ismeri az elhangzott műveket.
Az est végül a Parlament felsőházi üléstermének folyosóján tartott svédasztalos fogadás zárta, melyhez az esti Duna-part fényei különleges hangulatot biztosítottak.
